Első ízben engedélyezték laborban növesztett műhús árusítását Amerikában

Szingapúr után az Amerikai Egyesült Államokban is lehet majd laboratóriumban növesztett csirkehúst fogyasztani, miután két cég is beszerzett minden szükséges engedélyt ehhez.

Két vállalkozás is zöld lámpát kapott az Amerikai Egyesült Államokban arra, hogy laboratóriumban növesztett „csirkehúst” árusítson a fogyasztóknak – írja a The Guardian. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium az Upside Foods és a Good Meat számára adott engedélyt olyan csirkehús előállítására és értékesítésére, amit állati sejtekből növesztenek.

Ezzel Szingapúr után Amerika lehet a világ második olyan országa, ahol engedélyezik az ilyen húsok értékesítését, amit mindkét cég nagy lépésnek nevezett.

A cégek már korábban megszerezték az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalának (FDA) engedélyét. A szektor támogatói szerint ez a megközelítés a hagyományos állattenyésztésnél jobb megoldás, nem csak állatjóléti, hanem környezeti szempontok miatt is. 

Akadnak persze kritikusok is, akik szerint megkérdőjelezik, hogy a speciális eljárásokkal előállított húsok előállításának eljárásának nem lesz-e szintén jelentős környezeti hatása.

Mindenesetre, a két cég hústermékeit már biztosan felszolgálják egy San Francisco-i és egy Washington állambéli étteremben. (HVG)

Először került mesterséges hús egy hentesüzletbe

A mesterségesen termesztett húsok már kaphatóak egy szingapúri hentesüzletben. A termék a jövő év elejétől a szingapúri Huber’s Butchery kirakatába kerül. Sokak szerint ez egy újabb történelmi pillanat, amely élelmezési rendszerünk ízletesebbé és fenntarthatóbbá tételéhez vezethet.

Így vélekedik Josh Tetrick, az Eat Just nevű szervezet társalapítója és vezérigazgatója. Hozzáteszi, hogy nagyon büszke arra, hogy csapatával együttműködve egy teljesen új módot adhattak az embereknek arra, hogy megtapasztalják, milyenek a mesterségesen előállított hústermékek.

A termesztett hús az egyik legjobb megoldás lehet a világ számos részén a megnövekedett népességszám, valamint az állati fehérjefogyasztás növekedése miatti túltenyésztésre – mondta Andre Huber ügyvezető igazgató.

A mesterségesen termesztett hús a hagyományos hústermeléshez képest jóval kevesebb kibocsátással jár. Egyes becslések szerint 90 százalékkal kevesebb kibocsátással, ezzel csökkentheti a fehérjeipar szénlábnyomát. Emellett kevésbé erőforrás-igényes is, mivel kevesebb földet és vizet igényel, mint a hagyományos hús előállítása.

A termesztett fehérje most már készen áll a hatósági jóváhagyásra. A családi hentesüzletben való indulás egybeesik a vállalat termékének szingapúri engedélyezésének kétéves évfordulójával. Jelenleg ez az egyetlen olyan vállalat, amely hatósági engedéllyel rendelkezik a termesztett hús értékesítésére.

Sokak szerint ez valószínűleg 2023-ban változni fog, mivel az amerikai székhelyű, termesztett húsokkal foglalkozó cég társvállalata teljesítette az első szabályozási akadályt, így ezzel hamarosan új szereplő léphet a mesterséges húsok piacára. (Forrás: greenqueen.com via greendex.hu)

***

További olvasnivalók műhússal, mesterséges hússal kapcsolatban a Műhús blogon

Csapataink harcban állnak: jobb ízzel és alacsonyabb árral versenyképesebbek az alternatív fehérjeforrások >>>

Növényi alapú húsok harcosai - Nem cicaharc >>>

Élelmiszeripari innovációk - Új technológiák is jönnek >>>

Mesterséges hús, medúzák, algák, rovarok - jelentés a jövő élelmiszereiről

FAO-jelentés vizsgálja a jövő élelmiszereiben rejlő veszélyeket és lehetőségeket.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új jelentése a gazdasági fejlődés, a változó fogyasztói szokások, a növekvő világnépesség és a klímaváltozás mögötti mozgatórugókat vizsgálja, amelyek alakítják a holnap élelmiszerbiztonságát abból a szándékból, hogy a döntéshozók idejekorán felkészülhessenek a jövő kihívásaira.

A jövő izgalmas lehetőségeket tartogat az emberiség táplálására, legyen szó medúzáról, ehető rovarokról, mesterséges húsról, vagy olyan új technológiákról, mint a blokklánc, a mesterséges intelligencia és a nanotechnológia. Ám ezek veszélyeket is rejtenek magukban.

„Olyan időket élünk, amikor a technológiai és tudományos innováció forradalmasítják az agrár-élelmezési szektort és ezen belül is az élelmiszerbiztonságot. Fontos, hogy a világ országai tartsák a lépést ezekkel a változásokkal és a FAO számára, hogy proaktívan, tanácsokkal segítse a tudomány és innováció kiaknázását” – idézi a FAO közleménye a szervezet vezető tudósát, Iszmahane Eluafit.

A Gondolva az élelmiszerbiztonság jövőjére című jelentés nyolc tág kategóriába sorolva vizsgálja a befolyásoló tényezőket és trendeket: klímaváltozás, új élelmiszer-források és termelési rendszerek, városi farmok és zöldségeskertek, változó fogyasztói szokások, körforgásos gazdaság, mikrobiom kutatások, technológiai és tudományos innováció és az élelmiszerhamisítás.

A jelentés főbb megállapításai

Növekvő kitettség a szennyeződéseknek – A változó időjárási mintákról sok szó esik, többek között a FAO is vizsgálta a klímaváltozás hatását az élelmiszerbiztonságra. Egyre több bizonyíték van arra, hogy a klímaváltozás komoly hatással van az élelmiszerekben található biológiai és vegyi szennyeződésekre, befolyásolva fertőzőképességüket, gyakoriságokat és előfordulásukat. Hagyományosan a hűvösebb klímájú térségek felmelegszenek, elősegítve a mezőgazdasági termelést és megnyitva az utat a kártevők és ártó gombafajok előtt. Példaként meg lehet említeni az Afrika egyes részein gyakori aflatoxinokat, amelyek már a Mediterráneumban is meghonosodtak.

Medúza, alga és rovarok – A medúzafélék ehető fajtáit generációk óta fogyasztják Ázsiában. Alacsony a szénhidrát- és magas a fehérjetartalmuk, ám szobahőmérsékleten könnyen megromlanak és terjeszthetik az emberre is veszélyes baktériumokat. A tengeri moszatok fogyasztása szintén Ázsiából ered és egyre népszerűbb az előnyös tápanyagösszetételük és fenntarthatóságuk miatt (termesztésükhöz nincs szükség műtrágyára és hozzájárulnak az óceánok elsavasodásának megállításához).

Aggodalomra okot adó tényező az esetleges magas nehézfém-tartalmuk (arzén, ólom, kadmium, higany). Az élelmiszertermelés környezeti hatására irányuló figyelem növekedésével az ehető rovarok iránt is egyre nagyobb az érdeklődés. Értékes fehérje-, rost-, zsírsav- és mikrotápanyag-forrást jelentenek, miközben szennyezőanyagokat is tartalmazhatnak és allergiás reakciókat válthatnak ki egyeseknél.

Növényi alapú alternatívák – Egyre többen válnak vegetáriánussá vagy vegánná, gyakran az állatok jólléte és környezeti hatásuk miatt. Ennek folyományaként számos növényi húspótlék jelent meg a piacon és ezek terjedésével új élelmiszerbiztonsági aggodalmak is felütötték a fejüket, például allergének miatt.

Mesterséges hús – Valóra válni látszik Winston Churchill próféciája, hogy egy napon elhagyjuk annak az „abszurditását”, hogy egy egész csirkét neveljünk, csupán a melléért és a szárnyáért. Számtalan cég kezdett el steaket, hamburgerpogácsát vagy csirkehúst mesterségesen előállítani, amiben benne rejlik a veszély, hogy a szérum eredetű állati sejtekből mikrobiológiai vagy kémiai szennyeződések kerüljenek a termékbe.

Új technológiák – Igazi technológiai forradalom megy végbe az agrár-élelmezési rendszerekben, hogy megvalósulhasson a többet kevesebből elképzelés. Említhető a termék élettartamát megnövelő okos csomagolás, az élelmiszer útját lekövető blokklánc-technológia, vagy a növényi alapanyagokból édességeket és műhúst előállító nyomtatók. És mint minden új technológiában, ezekben is rejlenek lehetőségek és kihívások. Hogy ezek elérhetők legyenek mindenki számára, kulcsfontosságú lenne alapvető szabványok és jó gyakorlatok elterjesztése, a hozzáférés a megbízható és aktuális adatbázisokhoz, a tanulságokról való kommunikáció, továbbá az átláthatóság és az információátadás. (Infostart)

***

További javasolt olvasnivalók a Műhús blogon

A gomba alapú hús egészséges és még a környezetet is védi >>>

Csapataink harcban állnak: jobb ízzel és alacsonyabb árral versenyképesebbek az alternatív fehérjeforrások >>>

Magyarországon is lezárnák a vágóhidak korszakát a vegánok

A vegán gasztronómia segítségével próbálják a növénytermesztés felé fordítani a mezőgazdaságot a magyar vegánok és az állatvédők, akik a vágóhidak korszakának vége (End of the Slaughter Age) néven meghirdetett európai kezdeményezést terjesztették ki Magyarországra.

A növény alapú étkezés erőszakmentes, csendes és vértelen, egészségügyi, ökológiai forradalmát hozhatja el az a kezdeményezés, amely a jelenlegihez képest jelentős többlettámogatást biztosítana az európai, köztük a magyar gazdáknak a növénytermesztésre, és kevesebbet az állattenyésztésre – mondta Püspöki Zsolt, a Magyar Vegán Egyesület alelnöke a 24.hu-nak.

A szervezet a Szurkolók az állatokért mozgalom, a Noé Állatotthon, és a Macskaárvaház Alapítvány közreműködésével kisfilmet is készített a mozgalom céljairól.

Püspöki szerint ugyanis tudatosítani kell, hogy nemcsak a kutyák és a macskák, hanem minden más érző lény felesleges meggyilkolása és szenvedése valójában állatkínzás, ő ezért utasítja el az állatok kihasználását. A szervezet vezetője szerint rengeteg tanulásra és felvilágosító kampányra van szükség ahhoz, hogy legalább az állatvédelem iránt fogékony emberek magukévá tegyék a mozgalom céljait, pedig szerinte már ma is világosan látszik, hogy az európai és a hazai mezőgazdaság is profitálhatna abból, ha állattenyésztés és vágóhidak helyett, az egyre népszerűbb növényi alapú ételek alapanyagainak termelésére állna át a mezőgazdaság.

A vegánok szerint sokkal nagyobb támogatás illetné az európai, és természetesen a hazai növénytermesztő gazdákat, ahelyett, hogy a folyamatos járványokkal és egyre nagyobb közegészségügyi kockázatokkal járó nagyüzemi állattartást finanszíroznák. (24)

Egészséges a növényi alapú hús?

A növényi alapú húsok és a hagyományos húsok tápanyagprofiljának friss elemzésében a Good Food Institute új felfedezéseket tett. A kutatásában a szervezet kiemeli a növényi alapú fehérjék előnyeit az alternatíváival szemben.

A csoport szerint azok a fogyasztók, akik hagyományos húst vásárolnak, szintén vásárolnak növényi alapú lehetőségeket, és a legtöbbjük kedvezően ítéli meg a termékeket. A növényi fehérjék egészségességével kapcsolatban azonban még mindig vannak kérdések, mivel sok kritikus szerint a termékek erősen feldolgozottak, és magasabb lehet a nátriumtartalmuk, mint az állati húsoknak.

Akárhogy is nézzük, a növényi alapú hús jelentősen több tápértékkel bír, mint a hagyományos hús – állítja a Good Food Institute (GFI) nonprofit szervezet.

Hozzáteszik, hogy akár egy új rostforrás bevezetéséről van szó az étrendbe, akár a koleszterinszint csökkentéséről, a növényi alapú termékek jobb egészségügyi eredményekhez vezetnek. A GFI szerint a növényi alapú hús olyan megoldás, amely képes ellátni a növekvő világnépességet, miközben stabilabb élelmiszerrendszert épít, és teljesíti az éghajlati célokat.

Vannak olyan narratívák is, amelyek a szarvasmarhák legeltetésének és más szabadon tartott állati termékeknek az éghajlatváltozás lassításában rejlő előnyeit hangoztatják. A csoport szerint azonban az állati termékek több mint 99 százaléka üzemi gazdaságokból származik. A GFI így amellett érvel, hogy több növényi eredetű fehérjét kell beiktatni az étrendbe.

A hagyományos marhahamburgerekhez és csirkefalatkákhoz képest a népszerű növényi alapú opciók, köztük a Beyond Meat és az Impossible Foods termékei kevesebb kalóriát és kevesebb zsírt tartalmaznak adagonként. A növényi alapú hamburgerek több gramm rostot tartalmaznak, míg a marhahúsos hamburger nulla grammot. A növényi alapú hamburgerek nátriumtartalma azonban jelentősen magasabb, mint a hagyományos marhahúsos hamburgereké, egyesek több mint 400 százalékkal több nátriumot tartalmaznak.

A növényi alapú húsok az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok terjedését is csökkenthetik. A GFI szerint az Egyesült Államokban az orvosilag fontos antibiotikumok 70 százalékát az állattenyésztésben használják fel. Ez nemcsak az emberek számára csökkenti a hozzáférést, hanem növeli az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok elterjedtségét is. Ez a fertőzések vezető oka és évente több mint 35 000 amerikai haláleset okozója. (forrás:Greenqueen via Greendex)

Komoly a kockázata, hogy teljesen eltűnhetnek a tengeri halak az élelmiszeriparból, magyar kutató segíthet a takarmányozás fejlesztésében

Egyes szakértők szerint az évszázad közepére nem lesz több hal a tengerekben. Az óceánokból származó fogás harmadát tápként, hallisztként használják fel, ezen muszáj változtatni. Molnár Áron, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat PhD kategória második helyezettje rovarokból készült takarmánnyal forradalmasítaná a halak takarmányozását, elkerülve ezzel a vízi ökoszisztémák összeomlását. A K&H a hasonló úttörő ötleteket, innovatív megoldásokat idén 2022. szeptember 30-ig várja.

A halfogyasztás egyre népszerűbb, a FAO adatai szerint a világ éves halfogyasztása nagyjából 200 millió tonna, és ennek hozzávetőleg a felét termeljük akvakultúrában, azaz speciálisan erre a célra kialakított gazdaságokban. Az elmúlt 30 évben a tengerből fogott hal mennyisége nagyjából 15 százalékkal emelkedett, a nevelt halé viszont több mint hatszorosára nőtt – írta az Agrárszektor. Ezek takarmányozására használjuk fel az óceánokból kifogott halak harmadát, ami miatt 2048-ra kiürülhetnek az óceánok. Amennyiben ez bekövetkezne, a vízi ökoszisztémák összeomlanának, ami katasztrofális következményekkel járna, ugyanis a tengerekből származik a Föld oxigénjének körülbelül kétharmada – olvasható a K&H Bank Zrt. közleményében.

Súlyos következmények és az összeomlás esélye a takarmányozás területén

Az egyre növekvő halfogyasztásból két dolog következik: egyrészt, ha a jelenleg megszokott módon tápláljuk például a Magyarországon népszerű tenyésztett lazacot vagy pontyot, a termelés felfutása miatt a mostaninál is sokkal több halat kell majd kifogni. Azaz az óceáni ökoszisztémák még nagyobb terhelésnek lesznek kitéve ahelyett, hogy megóvjuk őket. Másrészt viszont azt is mutatja, hogy hatalmas eredményeket lehetne elérni a takarmány megváltoztatásával. Molnár Áron, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat PhD kategória második helyezettje már majdnem 3 éve foglalkozik a kérdéssel. Szerinte a lisztbogár jelentheti a megoldást, mivel nem csak feldolgozott formában, hanem akár élve is adható takarmányként, azaz rugalmasan felhasználható.

Rovartakarmány lehet az előrelépés a fenntarthatóság felé

Jelenleg az összes kifogott hal harmadát tápként használják fel, pedig erre semmi szükség nincs. Akár rovarhús is biztosíthatja a szükséges magas fehérjetartalmat, amelynek előállítása elhanyagolható mértékben terheli a környezetet. Kutatásomban ezért megvizsgáltam, mennyire alkalmas a lisztbogár alapú takarmányozás a hazánkban közkedvelt ponty és a csapósügér etetésére. Örömmel mondhatom, hogy tökéletesen ki tudja váltani a hagyományos, halliszt alapú takarmányt  – mondta el Molnár Áron.Egyelőre nem tartunk ott, hogy rovarokból készült takarmánnyal tápláljuk a tenyésztett halakat. Ám jól látható az a trend, hogy a rovaralapú táplálékok egyre nagyobb szerepet kapnak a környezetkímélő takarmányozásban. A hazai kutatás ezért óriási eredményeket hozhat az óceánok megóvásában, ha ez a kezdeményezés a mindennapi gyakorlatok részévé válik. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat célja idén is az, hogy olyan úttörő ötleteket támogasson, amelyek jelentős változást hozhatnak nemcsak az ágazatban, hanem a klímaváltozás elleni harcban is  – mondta Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője. (via agro.hu)

Vegán életmód kontra húsipar: egymásnak feszültek a vélemények

A húsfogyasztás és a vegán táplálkozás környezeti hatásairól rendeztek vitaestet.

„Enni vagy nem enni?" címmel rendeztek Zöld Tusa vitaestet a Klímapolitikai Intézet és a Reaktor Alapítvány közös szervezésében, amelynek során a vegán és húsevő táplálkozás híveit ültették  asztalhoz. Gyimóthy Barbara, a Magyar Vegán Egyesület alelnöke, és Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke beszélgettek, az est moderátora Győri Adrienn, a Klímapolitikai Intézet junior kutatója volt.

Lehet-e a húst teljesen nélkülözni a mindennapi étkezéseinkből?

Éder Tamás véleménye szerint bár rengeteg vegán vásárlóknak szánt, húst helyettesítő termék van forgalomban, ezeknek az íze nem pótolja azt, amit a húsbevitellel átélünk. A mindennapi étkezéseink alkalmával ugyanis kulcskérdés az íz, az evés-élmény. Kiemelte: az étkezésre nem szabad funkconális tevékenységként tekinteni, az emberi fejlődés mentén a létfenntartás mellett egyfajta kellemes időtöltéssé magasztosult, aminek ma még alapvető összetevője a hús.

Megemlítette a húsfogyasztás evolúciós vonulatát is: az állatok elfogyasztásával az ember a saját fejlődésében kulcskérdést oldott meg. Az állati rostokat gyorsabban és könnyebben emésztette meg, emiatt az emésztés nem vonta el azt az energiát, amit azelőtt a növényi táplálkozás megkívánt. Ráadásul a szükséges fehérjebevitelt a kisebb adag is tartalmazta.

Mennyire nehéz a vegán életmód?

Elhangzott az a kérdés, hogy mennyire nehéz a vegán életmód, mennyire nehéz ma vegánná válni? Gyimóthy Barbara szerint ez napjainkban már nagyságrendekkel könnyebb, mint régen, amit nem is a táplálékkiegészítőknek, hanem sokkal inkább az ízeket, állagokat helyettesítő termékeknek, és azok könnyebb elérhetőségének köszönhetnek.

De – ahogy az egyesület alelnöke fogalmazott – "vegánnak lenni körülbelül olyan nehéz, mint lemenni a piacra, venni friss zöldséget, és otthon főzni egy jó babgulyást". A vegán életforma legnehezebb része nem a táplálkozás.

A szakértő egyetértett Éder Tamással abban, hogy nagyon oda kell figyelnünk arra, mit eszünk táplálkozási módtól függetlenül is. Ebben a vegán életmód azért tud segíteni, mert amikor valaki vegán lesz, nagyon sok dologra oda kell figyelnie az étrendjében, és kénytelen a húsfogyasztástól függetlenül rájönni, hogy teljes egészében eddig nem figyelt oda arra, mit eszik.

Barbara eloszlatta azt a tévhitet is, hogy a vegánok fogyasztanák a legtöbb vitamin pótló készítményt, hiszen a staisztikai adatok szerint a kettő nem változik arányosan egymással. Ő maga sem fogyaszt étrendkiegészítő vitaminokat pedig 12 éve él vegánként. 

Miként hasonlítható össze a vegán élelmiszerek és helyettesítő termékek ökológiai lábnyoma a húsokéval?

Gyimóthy Barbara szerint többféle vegán módon táplálkozó személyt lehet elkülöníteni. Van akinek a táplálkozásból adódó ökolábnyoma valóban kisebb, de ez nem feltétlenül igaz mindenkire. Aki feldolgozott szalámi utánzatot, sajthelyettesítő terméket fogyaszt nem ugyanazt hagyja maga után, mint a többiek.

Nehéz a hús összehasonlítása, hiszen az előállításához globálisan rengeteg ivóvizet használnak fel. Az sem jelent kisebb garanciát az alacsonyabb ökológiai lábnyomra, hogy hazai terméket vásárolunk, mert az itthon nevelt vágóállatokat is táplálhatják olyan takarmánnyal, mely nagyon sok esetben távoli tájaktól érkezik és akár génmódosított szóját is tartalmazhat.

A gomba alapú hús egészséges és még a környezetet is védi

Mivel egyre többen kezdik visszaszorítani a húsfogyasztást – akár egészségügyi, akár környezetvédelmi okokból -, rengeteg növényi alapú húsalternatíva jelent meg a piacon. A Beyond, és az Impossible csak néhány a népszerű márkák közül, amelyek olyan összetevőkből készülnek, mint a borsó és a szója, de most egy új növényi alapú fehérje kezd teret nyerni.

A gombaalapú húsok állítólag jót tesznek neked és a környezetnek is. De vajon jobbak-e, mint a többi húsalternatíva? Szerencsére a gombaalapú fehérjék nemcsak környezetbarátok és táplálóak – hanem ízletesek is.

A Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) kutatói nemrégiben végeztek egy tanulmányt, amely szerint a hús 20 százalékának gombaalapú húsokkal való helyettesítése 2050-ig a felére csökkenthetné az erdőirtást.

“Az élelmezési rendszer a globális üvegházhatású gázkibocsátás egyharmadának hátterében áll, és a legnagyobb forrást a kérődzők húsának termelése jelenti” – mondta Florian Humpenöder, a PIK kutatója. “A húsuknak a helyettesítése a jövőben jelentősen csökkentheti az élelmiszerrendszer üvegházhatású gázlábnyomát. A jó hír az, hogy az embereknek nem kell attól tartaniuk, hogy a jövőben csak zöldséget ehetnek. Továbbra is ehetnek hamburgereket és hasonlókat, csak azokat a hamburgerpogácsákat már más módon fogják előállítani.”

A gombaalapú húsalternatívák vagy mikrobiális fehérjék ugyanúgy néznek ki és olyan ízűek, mint a hús. Emellett tele vannak fehérjével, és a környezetre gyakorolt hatásuk gyakorlatilag semmi. Az eljárást a 80-as években fejlesztették ki, és az első tényleges gombaalapú fehérjét 2002-ben hagyta jóvá hivatalosan az FDA. De a környezetvédők most abban reménykednek, hogy végre el is terjed ez az egészséges alternatíva.

A PIK csapata egy számítógépes szimulációs modell segítségével vizsgálta meg, hogy milyen környezeti hatásokkal járna a húsok gombaalapú fehérjékkel való helyettesítése. Azt találták, hogy a népességnövekedés, az élelmiszerek, a kereslet, a földhasználat és az étkezési szokások alapján az erdőirtás minden eddiginél nagyobb mértékű lesz, ha nem változik semmi.

A gombákból készült húsok sokkal kevesebb földet és erőforrást igényelnek, mint a szarvasmarhák, és még annál is kevesebbet, mint a többi növényi alapú hús alternatívák alapanyagainak termesztése. Arról nem is beszélve, hogy a gombaalapú húsok előállítása közel sem termel annyi metánt, mint a tehenek és a műtrágya önmagában. (Forrás: greenmatters.com via greendex)

Az amerikai fiatalok többsége nyitott a növényi alapú termékekre és támogatná a húsadót

Egy új piackutatás részletes betekintést nyújt az amerikai fogyasztók vásárlási szokásaiba, azon belül is a növényi alapú termékek iránti álláspontjukról tudhatunk meg többet. A kutatásban résztvevő fiatalok még a húskészítményekre kivetett többletköltségeket is nagy mértékben támogatnák.

(Szolgálati közlemény: tisztelettel kérünk mindenkit, hogy a kommentelésnél legyen kedves tartózkodni az elállatiasodott közlemények publikálásától - köszönjük!)

A Veylinx piackutató cég közzétett egy felmérést, amelyet 3538 amerikai fogyasztó bevonásával végeztek, és amely nagy részben a növényi alapú fehérjekészítményekkel kapcsolatos vásárlói szándékokat vizsgálta.

Habár biztosan nem ez az első piackutatás, amely olyan kérdésekre keresi a választ, mint hogy melyik a legvonzóbb megnevezés egy vegán termék kapcsán, vagy hogy mi motíválná a fogyasztót több növényi termék vásárlására, a Veylinx vállalat megközelítése elég egyedinek számít. A weboldalukon olvasható információk alapján a Nobel-díjas Vickery-aukció módszerét alkalmazzák. 

A lényeg, hogy a cég nemcsak megkérdezi a fogyasztókat a véleményükről, hanem a tényleges fogyasztói viselkedéseket elemzi azáltal, hogy a kutatásban résztvevők saját pénzükkel licitálnak az egyes termékekre, amiket azután meg is kell vásárolniuk.

Mit mutatnak a számok?

Csupán a kutatásban résztvevők 5%-a (~177 ember) vallotta magát vegánnak, vagy vegetáriánusnak, a résztvevők túlnyomó része úgy gondolja, meg lehetne győzni arról, hogy több növényi fehérjekészítményt fogyasszon.

Még mindig az állati alapú fehérjekészítmények generálják a legmagasabb vásárlási hajlandóságot, de az alternatív források sincsenek nagyon lemaradva. Hamburgerekhez, színhúshoz és szárított húshoz a sejtkultúrával tenyésztett megoldást választanák a legtöbben, míg a lasagne-hez és a szalonnához a húshoz hasonló tulajdonságokkal rendelkező növényi alapú termékeket kedvelik jobban a fogyasztók.

Habár egyes terméktípusok esetében, amilyen a hamburgerhús, vagy a hot dog, már elég telített a kínálat – ezáltal nehéz piaci részesedést nyerni –, a kutatásunk azt mutatja, hogy számos területen, mint például a tengeri húsok, a szárított húskészítmények vagy a készételek, a fogyasztók továbbra is keresik az újonnan megjelenő növényi variációkat – nyilatkozta Anouar El Haji, a Veylinx CEO-ja.

Elnevezés szempontjából a vegan jelző volt a legkevésbé vonzó, míg a meatless (húsmentes) illetve a veggie (zöldséges vagy egyes esetekben akár vegetáriánus) hallatán jóval többen nyúltak a pénztárcájukba.

Jól látható az is, hogy az állatok jólléténél, illetve a környezeti hatások megelőzésénél a személyes egészségi szempontok lényegesen fontosabbak a legtöbb vásárló számára. A kutatásban résztvevők 42%-a egészségügyi okokból, 35%-uk pedig az ízük miatt vásárolja a növényi fehérjekészítményeket.

Ezzel összecseng, hogy sokkal inkább a jobb íz (35%) vagy a kedvezőbb ár (28%) ösztönözné az embereket több vegán termék vásárlására, mintsem a környezeti előnyök vagy az erkölcsi motiváció.

A húskészítmények iránti vásárlói kedv bizonyos mértékben csökken, ha negatív üzeneteket – legyen akár állatjóléti, akár környezetvédelmi – csatolunk a termékhez, de az egészségkárosító figyelmeztetések mindössze 2%-os esést eredményeznek. (Cision via prove/Kőrösi Bogdán)

Könnyű módszerek a hús csökkentésére az étrendben

Köztudott, hogy a húsnak óriási hatása van a környezetre, de egy új tanulmány szerint a következmények még súlyosabbak, mint korábban gondoltuk. A Nature Research 2021-ben megjelent tanulmány megállapította, hogy a hús az élelmiszer-előállítással kapcsolatos összes üvegházhatású gázkibocsátás közel 60%-áért felelős. A teljes globális kibocsátás 14%-a csak az állattenyésztésből származik, és a marhahús a fő bűnös. Hogy perspektívába helyezzük a dolgot, 1 kg búza előállításához 2,5 kg üvegházhatású gáz kerül kibocsátásra, míg egyetlen kiló marhahús előállításához 70 kg.

A húsfogyasztás közvetlenül összefügg az ember által okozott éghajlatváltozással és az elmúlt évek szélsőséges időjárási és hőmérsékleti eseményeivel. Emellett bizonyítottan hatással van a víz- és levegőszennyezésre, az erdőirtásra és a biológiai sokféleség globális csökkenésére. A felmelegedés megelőzése érdekében a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy drasztikus változtatásokra van szükség az élelmiszer-választásunkban, méghozzá sürgősen.

Mi is nagy befolyással rendelkezünk, és az étrendünkben végrehajtott apró változtatások nagy különbséget jelenthetnek. Az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának túlnyomó többségéért a vállalatok felelősek, de az egyéni választás még mindig fontos eszköz az éghajlatváltozás és a környezetromlás elleni küzdelemben, beleértve azt is, hogy mit teszünk a tányérunkra.

A teljes vegetáriánussá vagy vegánná válás nagyszerű cél, de nem kell rögtön elhagynunk a húst ahhoz, hogy változtassunk az étrendünkön. A flexitáriánus étrend – amely kifejezés a 2000-es évek elején született – a gyümölcsök és zöldségek, diófélék, teljes kiőrlésű gabonafélék és más növényi alapú termékek fogyasztására összpontosít, de megadja azt a mozgásteret, hogy alkalmanként még mindig húst ehessünk, anélkül, hogy az a napi rutin részévé válna. Egy ilyen rugalmas növényi alapú étrend lehetőséget ad arra, hogy kevesebb húst fogyasszunk anélkül, hogy teljesen elköteleznénk magunkat a vegetarianizmus vagy a veganizmus mellett.

Kezeljük a húst köretként, ne főfogásként!

A fehérje fontos része az egészséges táplálkozásnak, de a bizonyítékok azt mutatják, hogy a szükségesnél sokkal többet eszünk belőle. A nőknek és a férfiaknak napi 46, illetve 56 gramm fehérje fogyasztása ajánlott, de az amerikai férfiak például átlagosan körülbelül 100 grammot fogyasztanak naponta, így az átlagos étrendben bőven marad hely a húsok csökkentésére.

Az Amerikai Rákellenes Társaság azt ajánlja, hogy étkezésenként csak annyi húst fogyasszunk, ami körülbelül egy darab szappan vagy egy pakli kártya méretének felel meg. Ahelyett, hogy a hús foglalná el a tányér nagy részét, a teljes kiőrlésű gabonafélék és a zöldségek foglaljanak el több helyet. Alternatív megoldásként a hús egy részét cseréljük növényi változatra; például egy házi bolognaiban a darált hús felét cseréljük gombára.

Fontos megjegyezni, hogy a fehérje a húson kívül számos más ételből is származhat. Tofu, diófélék, magvak, hüvelyesek, beleértve az összes fajta babot és borsót, mint például a csicseriborsó, lencse, fekete bab stb. – és a zöldségek is nagyszerű fehérjeforrások lehetnek.

Helyettesítsük a húsos alaplevet zöldséggel!

Ha saját alaplevet főzünk, próbáljuk ki, hogy húsleves helyett inkább zöldségekből készítjük el. Tegyük a zöldségeket egy nagy fazék vízbe némi kakukkfűvel, borsikafűvel, petrezselyemmel és babérlevéllel, vagy bármilyen más fűszernövénnyel, amit szeretnénk. Pároljuk körülbelül egy órán át, időnként megkeverve, amíg a víz át nem veszi a zöldségek ízét. Szűrőkanállal szedjük ki az összes zöldséget, majd a keveréket szűrjük át, hogy minden részecskét eltávolítsunk. A leves egy hétig tárolható a hűtőszekrényben, vagy akár három hónapig a fagyasztóban. 

Alkossuk újra kedvenc ételeinket húspótlókkal!

A gondolatot, hogy le kell mondanunk az édesanyánk által készített csirkés ételről, vagy a családunk vagy kultúránk számára fontos hagyományos fogásokról, talán túl nehéz elfogadni. Kedvenc ételeink iránti sóvárgásunkat a húspótlók használatával elégíthetjük ki, amelyek íze gyakran nagyon hasonló (vagy új csavart adhat) az eredetihez. A tempeh, a szejtán és a tofu jól helyettesítheti a húst a kevergetve sütött ételekben, az éretlen jackfruit pedig hasonló állagú és megjelenésű, mint a felaprított csirke vagy a tépett sertéshús. Megfelelő fűszerezéssel ezek az ételek nagyon hasonlóvá tehetők az igaziakhoz, és az internet bővelkedik az elkészítésükhöz szükséges receptekben és trükkökben.

Használjunk magas fehérjetartalmú gabonaféléket!

A bab és a diófélék a legismertebb növényi fehérjeforrások, de számos más gabona is jelentős fehérjebevitelt biztosít. Száz gramm főtt quinoa körülbelül 4,5 g fehérjét tartalmaz, a hajdina körülbelül 5 g-ot, a zab pedig közel 10 g-ot. A kedvenc tésztaételeinkben könnyedén megnövelhetjük a fehérje tartamat, ha teljes kiőrlésű tésztákat használunk, amelyek ráadásul sokkal tovább tartanak jóllakottan.

Kezdjük egy húsmentes hétfővel!

Számos iskola és szervezet indította el saját “húsmentes hétfő” kezdeményezését, arra ösztönözve az embereket, hogy a hét egy napján vegetáriánus módon étkezzenek. Ha még csak most ismerkedünk a vegetáriánus főzés fortélyaival, válasszunk egy olyan napot, amikor napközben több időnk lesz a főzésre. Ez az apró változtatás igen jelentős lehet; ha hetente egy adag marhahússal kevesebbet ennénk, azzal önmagában 560 kilométernyi autóútnak megfelelő károsanyag-kibocsátást előznénk meg. Forrás (ecowatch via Greendex)

***

Érdekes videó a műhús nyomtatásról - A nyomtatott hús titkai - 3D nyomtatással is készülhet a műhús - Videóval! >>>