3D étel nyomtatás: Ezt kell tudnod róla

Az ételek nyomtatása 3D-ben nem csak az egyik legérdekesebb, de a legfinomabb projekt is, ha 3D nyomtatásról beszélünk. Az étel nyomtatás technológia nagyon érdekes és folyamatos fejlődés alatt van, nézzük meg mit érdemes erről tudnod!

A nagy álom, hogy a közeljövőben mindenki számára elérhető legyen a konyhájában egy 3D nyomtató, amellyel ételeket nyomtathat ki. A valóságban ettől sajnos még elég távol vagyunk, a technológia még gyerekcipőben jár. Hosszú utat kell még megtennie, hogy fogyasztók széles körben használhassák. Ettől függetlenül azért van miről beszélni!

Milyen élelmiszereket lehet 3D-ben nyomtatni?

A 3D-ben nyomtatható ételek száma jelenleg korlátozott a technológia fejlettsége miatt. A legelterjedtebb folyamat az élelmiszerek extrudálása. Pasztaszerű anyagokra van hozzá szükség, mint például pürék, habok. Ez elsőre elég korlátozottnak tűnik, de sok étel a kezdetekben ilyen formát vesz fel, például sajt, tészta vagy akár a nyers húsok.

Hogyan működik az étel nyomtatás?

A folyamat a legtöbb gép esetében nagyjából megegyezik: A nyersanyagot tartályba adagolják és extrudálják ezek pedig egyenként 2D rétegeket alkotnak.

Akkor megkönnyebbülhet a jövő, már főzni sem kell?

Sajnos nem. Ezek a nyomtatók bonyolult formák és minták tervezésére alkalmasak, nem pedig alapanyagok főzésére. A nyomtatás folyamatának lezárta után, általában megfőzik vagy sütik ezeket az ételeket, mint bármely más esetben.

Kivétel persze van, a PancakeBot például egy olyan gép, amely úgy készíti a palacsintát, hogy a tésztát közvetlenül egy főzőlapra extrudálja. A megfordítása még szükséges, de ne adjuk fel a reményt, hogy a jövőben sokkal kevesebbet állhatunk majd a konyhába ennek a technológiának köszönhetően.

Hol használják jelenleg az étel nyomtatás technológiát?

Ahogy korábban is említettük, ez a technológia jelenleg közel sem olyan elterjedt, mint bármely más 3D nyomtatási módszer. Azonban specializálódott hely már így is létezik. 2016-ban jött létre egy új éttermi koncepció Londonban, Food Ink néven. Eleinte a felállás annyi volt, hogy 3D ételeket nyomtatnak, de aztán már minden bútor is így készült. Jelenleg a Food Ink egy utazó étterem, így a világ bármely táján belefuthatunk.

Egyre népszerűbb a cukrászok és a pékek körében is a technológia. Sikeresen készültek már ehető tortadíszek, de pizzák is. Sőt növényi húsok is készültek már 3D nyomtató segítségével.

Egy német vállalat pedig kifejezetten pépes ételek készítésére használja az erre alkalmas gépeket, hogy az idősek étkezését támogassa, akiknek a szilárd ételek már nem megfelelőek.

Oké, imádom. Hova menjek 3D nyomtatott ételért?

Sajnos el kell keserítenünk, jelenleg nem túl sok helyen van lehetőséged ilyen finomságokat kóstolni. A technológiára létrehoztak már konferenciákat is, de még egyelőre nem ért el akkora sikert a kereskedők körében.

Összefoglalás

A legegyszerűbb, ha úgy fogalmazzuk meg a 3D nyomtatást, hogy: hétköznapi összetevők, amelyeket úgy dolgoznak fel, hogy egy fúvókán keresztül egy felületre extrudálhatók legyenek. Extra tulajdonság, hogy olyan elemeket is létre tud hozni a technológia, amelyet manuálisan lehetetlen reprodukálni vagy nagyon sok idő.

Amennyiben megfelelő gépben, tiszta körülmények között készítették el az ételeket (de ez igaz egy hétköznapi főzésre is), akkor fogyasztásuk teljesen biztonságos. Az étkezések sokkal inkább személyre szabhatóak, mivel manuálisan kerülnek az összetevők befecskendezésre, így a vitaminok és kalóriák sokkal inkább szabályozhatóak.

Hátránya viszont, hogy egy hagyományos főzéshez képest több időt vesz igénybe, illetve az anyagköltséget és a tanulási időt is beleszámítva jelenleg még elég drága mulatság az előállítás.

A technológia igen nagy fejlődés előtt áll még és az emberiség egy hasznos technológiája lehet a 3D ételek nyomtatása. (Forrás: 3dparade, 2020. október 13.)

Egyre több a műhús a piacon, ami már a gyártók eredményein is látszik

A Beyond Meat negyedéves bevételei elmaradtak az előzetesen várttól, mivel a növényi alapú fehérjéket gyártó vállalat az Egyesült Államokban új versenytársakkal találta magát szemben.

A növényi alapú húsok terén az elmúlt években fokozódott a verseny, mivel a hagyományosabb nevek, köztük a Tyson Foods, a Kellogg, valamint az újoncok is beléptek a harcba, és nagy árengedményekkel próbálják magukhoz vonzani a fogyasztókat.

Ez pedig meg is látszik a műhúspiac slágercégének, a Beyond Meat eredményein is. A társaság nettó árbevétele 109,5 millió dollár volt a jelentett negyedévben, szemben az egy évvel korábbi 108,2 millió dollárral. A Refinitiv által megkérdezett elemzők 112,3 millió dollárt vártak.

Az amerikai éttermeknek és egyéb vendéglátóipari egységeknek történő értékesítés 7,5%-kal csökkent az április 2-án véget ért első negyedévben – írja a Reuters.

"Az amerikai vendéglátócsatorna nettó árbevételének csökkenése elsősorban annak tudható be, hogy egy bizonyos ügyfélnél megszűnt a forgalmazás, amely az előző év azonos időszakában szerepelt" - közölte a vállalat. (Napi)

Dohánnyal növesztik a jövő húsát

Közeleg a nap, amikor laboratóriumi körülmények között előállított, sejtekből fejlesztett húsokat fogunk enni.

Amerikai, szingapúri, katari, brazil és izraeli startupok is dolgoznak a műhúsok fejlesztésén, de olyan nagy nevek is beálltak az alternatív húsgyártás mögé, mint Bill Gates, vagy a harcos környezetvédő Leonardo DiCaprio. A cél, hogy a mezőgazdaság által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét csökkentsék, vagyis mérsékeljék az éghajlatváltozás káros hatásait.

Olyan, mint az igazi?

Régóta halljuk, hogy kevesebb húst kellene fogyasztani, különösen marhát, de vajon hányan képesek örökre lemondani a húsevésről? Ha sikerül az igazira állítólag ízében és külsejében is nagyon hasonlító műhús előállítása, akkor nem is kell.

A termesztett húst állati szövetből és őssejtekből növesztik egy növekedési faktort tartalmazó anyag segítségével. Nehéz azonban olcsó és hatásos növekedési faktort találni. Az izraeli BioBetter startup nemrég közzétette, hogy sikeresen használták fel a környezetbarát, alacsony költségvetésű dohányt fehérjenövekedési faktorok előállításához.

A cég jelenleg 23 kutatót foglalkoztat, és több millió dollárt gyűjtött magánbefektetőktől, hogy továbbfejlessze dohánnyal kapcsolatos kutatásait. Az új technológia drasztikusan csökkentheti a mesterségesen előállított, laboratóriumban készülő hús árát, amit a növekedési faktor is nagyon megdrágít. Ezek a fehérjék az emberben és a növényekben is megtalálhatóak, lehetővé teszik a sejtek differenciálódását és szaporodását. Előállíthatók élesztő vagy baktériumok fermentálásával, de az inzulin is használható növekedési faktorként, csak az állatokból kell begyűjteni.

A növekedési faktor grammonként eddig 2 millió dollárba került, de a BioBetter szerint a dohányból több ezer tonna növekedési faktort is generálhatnak, grammonként csupán 1 dollárért!

Becslések szerint a növekedési faktorok és a sejttenyésztő táptalajok a sejtalapú élelmiszerek gyártási költségének 55–85 százalékát teszik ki – mondta Dana Yarden, a BioBetter egyik társalapítója.

A szabadföldön termesztett dohánynövények bioreaktorként való használata – a vállalat tisztítási módszerével kombinálva – összetett fehérjék páratlan termelési skáláját teszi lehetővé. A dohánynövény teljes zöld biomasszáját hasznosítják a kiváló minőségű tisztított fehérje előállításához.

Hogy miért a dohányra esett a választásuk: gyorsan növekszik, nagy biomasszát halmoz fel, évente négy termést is hoz, ráadásul számos komplex fehérje előállítására alkalmas. A cég szerint a dohányban óriási lehetőség rejlik a jövő élelmiszereinek gyártásában. (Index Tudomány)

Megölheti-e a műhús a húsipart?

Négy ember kétévnyi munkájába, és összesen 250 ezer angol fontba került az első fogyasztható, szintetikus húsból készült hamburger. Nagy áttörést jelent, hogy a massza íze már hasonlít a húséra, az állagán azonban még dolgozni kell. A találmány akár alapjaiban is megváltoztathatja az élelmiszeripart és annak környezetre gyakorolt hatását. Már amennyiben a készítőknek sikerül eljutniuk az olcsó tömeggyártás beindításáig. De vajon milyen globális változásokat hozhat a műhús?

Ez a cikk 2013 augusztusából van - nagyon érdekes visszaolvasni a korábbi információkat, mi valósult meg a korábbi előrejelzésekből…

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a természetes hús felváltható-e az új találmánnyal. Egy amerikai műhúskészítő szerint 25 év múlva az állati eredetű húsokat csupán olyan csomagokban lehet majd kapni, amelyeken elrettentő, az állatok szenvedéseire figyelmeztető feliratokat lehet olvasni, később pedig akár betiltásra is kerülhet a természetesen úton „előállt” hús.

Mark Post, az első műburger „legyártója” viszont egy vegyes húspiacot vizionál, ahol az új, szintetikus termékek a kolbászok és szalámik között találják majd meg helyüket a hentespultban. Mivel előállításuk jelenleg rendkívül drága, a célközönség először a tehetősebb fogyasztók közül kerülne ki. A bevételt további fejlesztésekbe invesztálnák, ami a műhús árcsökkenéséhez vezethet. Talán majd csak ekkor kezdődik el a globálisan érzékelhető változás.

Egy biztos, a műhús egy olyan iparág termékeinek alternatívája, amely jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz, sokak szerint jelenlegi struktúrájában hosszabb távon már fenntarthatatlan.

Egyes statisztikai adatok szerint az állattenyésztés az összes üvegházhatású gáz kibocsátásának 18 százalékáért felelős, amellyel megelőzi például a rendkívül légszennyező közlekedést is. Súlyosbítja az adatot, hogy a műtrágya lebomlása és az állatok „gázkibocsátása” következtében a szén-dioxidnál sokszor károsabb metán és nitrogén-dioxid jelentős hányada jut a levegőbe, és ekkor még nem is beszéltünk az energia- és vízhasználatról vagy a legelők és takarmánytermesztésre fenntartott földterületek hatalmas méreteiről. A többi húsféléhez mérve a műhús (cultured meat) a források töredékét használja fel.

Előállítási módszeréből adódóan a műhús bevezetése rendkívül nagymértékben tudná csökkenteni az élelmiszeripar környezetkárosító hatását. Egyetlen, izomrostokból vett mintából akár 10 tonna műhúst is elő lehet állítani, ami elég lenne 90 ezer hamburger elkészítésére. Nem egyetlen szarvasmarhából, egyetlen sejtmintából. Ma még nem könnyű egy olyan világot elképzelni, amelyben egyetlen tehénből több ezren laknak jól, pedig a jövő efelé tart, és mint látjuk, már kézzelfogható eredmények is léteznek. Az akadályok viszont egyelőre még nagynak tűnnek: az íz tökéletesítése mellett a legnagyobb lépés minden bizonnyal a költségek és a hét hetes előállítási idő csökkentése, valamint a fogyasztók meggyőzése lesz.

Mindez marha jól hangzik, és a szegény országok egyre növekvő élelmiszerigényét is kielégítené, mégis úgy tűnik, kevés esély van rá, hogy a húsipar összes feldolgozóüzemét laboratóriumok váltsák fel, ahogyan azt például az említett amerikai kutató vizionálja.

Egyrészt ott van például az árkülönbség. Ha az árat, teszem azt, a jelenlegi tízezredére sikerülne lefaragni, a fogyasztó számára akkor is jobb befektetésnek tűnik az állati hús. Másrészt a húsipar több százezer foglalkoztatottjával együtt gyakorlatilag elvesztené jelentőségét. Harmadrészt pedig a fogyasztók bizalmát is meg kell nyerni, hogy a vásárlási hajlandóság ne a luxuscikkek keresletével vetekedjen.

Mark Post jövőképe sokkal valószerűbb: a műhús inkább új termékek sorozatát fogja jelenteni, mintsem egy meglévő, több évszázad óta alapvető élelmiszer utódját. A tejet sem sikerült kiszorítani annak növényi megfelelőivel.

Mindezek ellenére viszont talán mégis érdemes üdvözölni a fejlesztéseket, hiszen a mostani számítások szerint néhány évtized múlva az élelmiszertermelés jelenlegi mértéke nem lesz elegendő a Föld megnövekedett lakosságának ellátására, és az éhezés már jelenleg is több mint egymilliárd főt érint világszerte. A műhús pedig úgy is megoldást kínálhat a problémára, ha az állati eredetű termékek is jelen vannak mellette a húspiacon. (Forrás: Chikansplanet)

***

Ajánlott olvasnivaló:

Műhús – Fenntarthatóság és táplálkozás blog >>> Jönnek a műhúsok! - Műhúsforradalom blogindító bejegyzés >>> 

Jönnek a műhúsok!

Úgy tűnik, már 2015-ben is egyre többen hittek a húsutánzatokban, sőt már az ételkritikusokat is megtévesztették. Az új iparágba befektetett mások mellett Bill Gates, a PayPal és a Twitter is.

Bár a vegetarianizmus és az ökoparadigma ihlette, igyekszik túlmutatni ezen: a húsok textúrájára és ízére hasonlító növényi élelmiszerek fogyasztói célcsoportja már nem a vegák, hanem a húsevők óriási tábora. Hogy mennyire sikerül a termékkel betörni a világpiacra, még kérdéses, de az biztos, hogy sokan látnak lehetőséget az szemfényvesztés iparában. Az amerikai sajtó pozitívan fogadta, a New York Times ételkritikusát sikerült is becsapni – az az újságíró nem vette észre, hogy vegetáriánus ételt fogyaszt.

A cikk túlhaladott lehet! Eredeti dátuma 2015. április, azért posztoltuk, mert a kezdetektől szeretnénk követni a műhús fejlődését!

Unja a szóját?

A műhús pártolói szerint a vegetáriánusok is jól járnak, ha már unják a leggyakoribb alternatívákat, a tofut és a szóját. Ezen a csoporton túl azonban egyre többen vannak a fogyasztók, akik ízlésük alapján megmaradnának a húsok mellett, de a fenntartható élelmiszeripar sajátos értelmezése miatt kiegyeznek az ízek koppintásaival is. 

A gyártók és befektetők szerint piaci szempontból már értékelhető azok száma, akik az ipari szintű állattenyésztést a környezetre gyakorolt káros hatásai miatt utasítják el. Nem véletlen, hogy őket célozzák a húsutánzatokról szóló kísérletek és híradások, sőt ez magyarázza a jelentős befektetői hátteret is. Olyan óriások állnak a projekt mögé, mint PayPal vagy a Twitter. A Windows operációs rendszer atyja, Bill Gates a saját blogján osztotta meg lelkesedését a műhússal kapcsolatban.

A piackutatásokat végző Mintel szerint a húsok helyettesítésére szolgáló termékek iránti kereslet 2010 és 2012 között nyolc százalékkal nőtt. Randy Komisar, a Kleiner Perkins Caulfield Byers vállalkozás egyik vezetője szerint ők soha nem voltak érdekeltek az élelmiszeriparban. Ez most sincs másképp. Ami viszont mozgatja őket, a problémák sora, amelyekre megoldásokat kell találni, hiszen azok nagy, potenciális piacokat jelenthetnek. Ezért is fektetnek be a Google és a Facebook után a Beyond Meat nevű, húsutánzatokat gyártó cégbe.

A növény az új hús

A Beyond Meat egyszerűen vázolja fel ars poeticáját: „Valójában mi is a hús? A válasz egészen egyszerű: aminosav, zsír, szénhidrát, nyomelemek és víz kombinációja, amely a megszokott állagot, felületet és ízt nyújtja számunkra. De mi van akkor, ha ezeket az összetevőket növényekből nyerjük és képesek vagyunk őket úgy kombinálni, hogy a végén úgy nézzenek ki, mint a hús, és az ízük is olyan?” Szerintük ez az emberi proteinbevitel jövője.

than Brown, a cég alapítója negyvenhárom éves, vegetáriánus. Fiatal éveit egy marhafarmon töltötte, majd egy ponton megelégelte, ahogyan az emberiség a legfőbb proteinforrásaival bánik. Kidolgozott egy tervet, ami természet- és állatvédelmi szempontból számára sokkal szimpatikusabb volt.

Brown a Missouri Egyetem tudósaival együtt kezdett bele a kísérletezésbe. Növényi proteinok átrendezését végezték különböző technikákkal: hűtéssel, fűtéssel, préseléssel – egészen addig, amíg az állag az állati izomzatra nem kezdett hasonlítani. Ez után a húsok összetevőit vizsgálva keresték a legmegfelelőbb növényi helyettesítőket. Így jutottak el a borsóban, mustármagban, gomborkában és élesztőben található proteinhoz, illetve a tápiókában fellelhető keményítőhöz. Utóbbiak a Beyond Meat termékeinek legfőbb komponensei.

A cég büszkesége a csirkemellet utánzó termék, amelyet apró darabokra szeletelve árulnak. Salátákba ajánlják: első ránézésre valóban alig különböztethető meg az eredetitől. „Az a célunk, hogy a termékeink legalább olyan jók legyenek, mint a húsok, ha nem jobbak. És olcsóbbak. Különben idővel eltűnünk a süllyesztőben” – mondta Brown.

Egy malomban őrölnek

Nem a Beyond Meat az egyetlen a piacon. Többen is vannak: közös jellemzőjük, hogy komoly befektetői csoportok állnak mögöttük. A brooklyni Modern Meadow 350 ezer dollárt kapott Peter Thieltől, a PayPal alapítójától. Ők nem az állati izomzat növényi pótlásával kísérleteznek, hanem a mesterséges előállítással, azaz sejtekből hoznak létre összefüggő húsokat.

Jelentős szereplő az Impossible Foods, amelynek Bill Gates az anyagi hátországa. Leginkább arra büszkék, hogy az általuk készített burgerek úgynevezett növényi vérrel készültek. A cég alapítója Patrick Brown stanfordi professzor, aki kutatásai során rájött, hogy bár kis koncentrátumban, de a növényekben is megtalálható a hemoglobin egyik molekulája, ami a hús színéért és ízéért is felelős.

Egészséges szkepticizmus

Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke személy szerint szkeptikus a fentiekkel szemben: „Nem hiszem, hogy ezek a módszerek hosszú távú élelmezési megoldásokat kínálnának. A fogyasztókra nálunk egyébként is sokkal jellemzőbb a konzervativizmus. Az emberek gyakran csalódnak az élelmiszer-ipari termékekben, ebből következik, hogy egyre óvatosabbak." A szakember szerint a mesterségesen előállított húsok még nincsenek benne a köztudatban. A várható fogadtatásról egyelőre csak találgathatunk.

A szakember az Origónak arról is beszélt, hogy a környezetvédelem nem azon múlik, hogy növényi vagy állati eredetű alapanyagokból dolgozik-e az élelmiszeripar, a rendszer ennél sokkal összetettebb. Az odafigyelés sokkal fontosabb komponense az ökoparadigmának. A növényeket is érintik olyan civilizációs jelenségek, mint a gyomirtók, érésfokozók.

A fenntarthatóság mint irányelv sokféleképpen érvényesíthető. Támogatni kell az otthoni termesztést. Ennek a városokban is van helye, hiszen a közösségi kertek vagy az épületek tetején, erkélyeken kialakított minikertek is részeivé válhatnak a rendszernek. Nem mellékes: „Tenyészkiválasztási eljárásokkal, génmódosítás nélkül is elérhető, hogy az állatokból több húst nyerjünk.”

Van, aki az állatokat sajnálja, de húsuk ízét szereti

Természetesen ez mint reális magyarázat kevéssé érdekli azokat, akik leginkább az állatvédelemi aspektusok miatt fordulnának el a húskészítményektől. Nekik valóban alternatívát jelenthetnek a zöldségek kombinációiból nyert kamuhúsok, hiszen a megszokott ízeket azért nem szívesen hagynák ki. (Nagy Zsófia, Origó, - a cikk eredeti dátuma 2015. április, azért posztoltuk, mert a kezdetektől szeretnénk követni a műhús fejlődését!)